A város elődje Dunapentele már a neolitikumtól lakott település volt, de soha nem volt jelentős település egészen az 1950es évekig amikor az első öt éves tervben megjelent a magyar ipar fejlesztésének szándéka.
Az eredeti helyszín Mohács lett volna. 1949 tavaszán rohamléptekkel el is kezdődtek a tervezések és a földmunkák.Mivel 6 millió köbmétert földet kellet volna elhordani 6 hónap alatt gyakorlatilag kézi erővel (számítások szerint 8000 kubikosra lett volna szükség). A hidegháborús pánik és a rengeteg munka is gyors döntés kívánt, emiatt 1949 őszén földmérők jelentek meg a Budapesttől 60 kilométerre lévő 3949 lakosú Dunapentele határában. A mérések nyilvánvalóvá tették a terület alkalmasságát és 1949. december 28-án megszületett a döntés a dunai vasművek megépítésére.Az építkezés 1950 május 2-án el is kezdődött.
1951 januárjában kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Dunapentelét várossá kellene nyilvánítani. Voltak olyan vélemények is amelyek azt pártolták, hogy a falu maradjon meg külön közigazgatási egységként. Végül 1951. április 29-én ideiglenesen várossá nyilvánították. Ezután a városi tanács alakult meg 92 fővel és megjelentek a szakigazgatási szervek.
1951 közepén szükségessé vált a szolgáltató ipar kiépítése mivel egyre több lakást adtak át és az emberek szerettek volna a városban élni is nem csak dolgozni. Tavasszal megjelentek az első éttermek amelyek lakásokban és ideiglenes épületekben kaptak helyet, a nyár végén pedig a Sztálin úton nyílt meg több üzlet.
Gerő Ernő Rákosi mátyáshoz írt levelében javasolta Dunapentele Sztálinról való elnevezését mivel a dunai vasmű az ötéves terv legjelentősebb eredménye volt. 1951 november 7-én ünnepség keretében nevezték át a várost.
1950 tavaszától 1951 őszéig több mint ezer lakás épült. Megkezdődött a kokszoló, az ércelőkészítő, a kohómű, az acélmű, az erőmű, a tűzállóanyaggyár építése. Kirajzolódtak az új kikötő körvonalai, partfal-kialakítási munkák kezdődtek, a város és a vasmű vízellátása is megalapozódott. Elkészült a telefonközpont, kenyérgyár, iskola, óvoda, bölcsőde épült. Ez alatt az idő alatt 49 kilométer út, 29 kilométer vasút, több mint 14 kilométer csatornahálózat készült el. Az építkezések arányaira jellemző, hogy a földmunkák során 2 millió 670 ezer köbméter földet mozgattak meg.1950-ben a beruházások elérték a 400 millió, 1951-ben a 600 millió, 1952-ben az 1,2 milliárd és 1953 őszéig az 1,4 milliárd forintot.
