1. NAP
(Az indulás - Ócsa elhelyezése, első kérdések felvetése)
1. csoport - Ócsa elhelyezkedése
- Ócsa Magyarországhoz és Budapesthez viszonyított helyzete,
- A globálisan, országosan és a helyi szinten végbemenő migrációs folyamatok (városokba be- és kitelepülés),
- Ócsa építészeti, városépítészeti jellegzetességei, stílusai,
- Új épületek kérdésköre (esetlegesen szükségszerű új intézményrendszer kiépítése - óvoda, általános, esetleg középiskola -> 400 ház = 3000 fő),
- Munkalehetőség (ki hol dolgozik)
2. csoport - Kérdések felvetése, megvizsgálása
- Az új település miért Ócsa, illetve Budapest mellé lesz elhelyezve?,
- Egyéb alternatívák hasznosíthatósága (elárverezendő épületek állam általi megvétele és visszabérlése) realitás-e?,
- Önfenntartó-e vagy eltartott az új városrész? Ha önfenntartó, hány százalékban lehet az? (Élelem, energia stb),
- Adott 1000m2 kert/ház elegendő-e az önfenntartásra? -> NEM, de ez esetben növelhetőek, átírhatóak-e a kormány által előírt rendszerek?
3. csoport - Szociológia és település
- Mivel ez a település (a házak bérlése miatt) "turista-szállás", egy átmeneti időszak az oda beköltöző családok számára, ezért az épületeknek is átmenetinek kell lenniük -> könnyen alakíthatónak a következő lakosok számára, szabad, egybefüggő, alakítható terekkel (pl. japán házak),
- Településszerkezet végiggondolása, múltbeli globális és helyi településszerkezeti példák tanulmányozása és következtetés levonása -> hagyományos vagy teljesen új településarculat kialakítása?
4. csoport - Környezet
- Környezet megvizsgálása, ez alatt értve az építészeti jellegzetességeket (felhasználható anyagok, hány szintes házak),
- Éghajlati viszonyok (napsütéses órák száma, éves csapadékmennyiség - belvíz, talajvíz, szeles órák száma),
- Talaj megvizsgálása (növénytermesztésre, állattartásra, építésre alkalmas-e),
- Domborzati viszonyok
2. NAP
(Az újonnan építendő településről és településszerkezetről, valamint magáról az egyéni lakóközösségekről)
1. gondolat
Településszerkesztési kiindulási alapötlet - az épületek egymáshoz viszonyított távolságának alátámasztás:
-> emberek véletlenszerű elhelyezkedése egy nézőtéren
-> arányok, távolságok az emberek között
-> NAGYÍTÁS
-> megkapjuk az épületek közötti azon távolságot, amely nem sérti az egyén lakóterületét, biztonságérzetét
-> ezt felhasználva az emberek megkapják az egymástól való megfelelő távolságot
-> ezt kell hozzáépíteni a meglevő domborzati viszonyokhoz
------------------------------
Ez egy egoista berendezkedés, ugyanakkor visszatükrözi a magyar társadalom jelenlegi helyzetét és a világban végbemenő társadalmi-egyéni változásokat
2. gondolat
-> utak, csomópontok, érkezés a faluba (központi vagy nem központi felépítés),
-> a termőterület növelése, a házak földbesüllyesztése,
-> a házak közti távolságok növelése
3. gondolat
Ellenépítészeti javaslatként - mivel az épület építészeti válasz az építésztől a meglévő társadalmi jellegzetességekre - lehet ajánlani egy olyan település létrehozását, ahol a társadalom háttérbe szorul, s az egyéni érdekek, az egyéni szemlélet kerekedik felül, feleslegessé téve bármilynemű falusi társas kapcsolatot,
-> nyilván ebbe belefoglaltatik az a buddhista filozófia szerinti, illetve ahhoz hasonló életforma, mely az egyénre, a szellemre való fokozott koncentrálást, majd idővel a végső megsemmisülést eredményezi (mely lehet testi és szellemi egyaránt). Lehet szépíteni ugyanakkor a tényeket, azonban a magát fejleszteni akaró egyén - a mai Magyarországon, - nem a buddhizmust, hanem saját önzőségét, a társadalmon kívüliségét képviseli.
4. gondolat
S hogy a ház milyen legyen?
-> Legyen a domborzati viszonyokhoz legmegfelelőbben elhelyezve,
-> ne érhesse sok talaj- vagy esővíz,
-> ne legyen árnyékban, domb északi oldalán, jusson neki elegendő természetes fény,
-> földbe legyen építve (félig vagy teljesen), zöldtetővel ellátva,
-> a szomszédoktól emberi távolságra legyen, akár úgy is, hogy a szemkontaktus ház és ház között ne jöhessen létre, tehát inkább kertre, semmint tűzfalra vagy más hálószobájára nézzen,
-> biztosítson elegendő mozgásteret a lakóknak (lakóinak), de ne feleslegesen nagyot, arányai legyenek emberszabásúak,
-> a telken és a környezetben úgy helyezkedjen el, mintha ott sem volna, illetve ottléte mintha a természetnek teljesen természetes volna. Megléte mutassa, mintha létrejötte nem emberi kéztől származna, hanem mintha az épület mindig is ott lett volna,
-> anyagmegmunkálása a lehető legnagyobb mértékben természetes eredetű legyen, elhelyezkedése révén annyi energiát tudjon gyűjteni, ami lecsökkenti a mesterséges eredetű energiaigényét
