ÓCSA
Elhelyezkedés
A város a Duna-Tisza közén fekszik az un. turjánok határán. Ócsa Budapesttől 27 kilóméternyire délre helyezkedik el. A város az M5-ös autópályá-ról, valamint közúton az 5-ös számú főút felöl közelíthető meg. Vasúton, a Budapestet Kecskeméttel összekötő vonal segítségével érkezhet a városba.
Történelem
A Kárpát-medencét beleértve Ócsa vidékét is a honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg. A középkor elején megtelepülő magyarság mellett szláv és betelepített német elemek is kimutathatók.
A Pest-Kecskemét-Szeged út mentén egy francia eredetű premontrei szerzetesrend filiát alapított a település határán, melyet már 1234-ben is említett írásos forrás. Az ócsai premontrei monostor eredetileg királyi birtokon királyi utasításra jött létre.A középkorban Érden és környékén voltak birtokai az apátságnak, de a XV. sz. vége felé a monostor kezdett elnéptelenedni és ekkor jelent meg előszőr világi nemesi birtokos. Mátyás király 1475-ben át is adta a prépostságot a pálos rendnek. Az emberek gabonatermesztéssel, halászattal, pákászattal és valószínűleg már ekkor szőlő termesztéssel is foglalkoztak. Az öreghegyi lösz alá vájt pincesor XVII. századi eredetű.
A török uralom alatt Ócsa a Budai szandzsák egységéhez tartozott és az összeírások szerint népes falunak számított. A 15 éves háború alatt (1593-1606) szinte teljesen elnéptelenedett, majd 1621-ben részben az eredeti lakosokkal újjátelepült. 1681-ben ismét fölégetik és 1690-1691-ben újra benépesedik.
A legközelebbi fontosabb esemény ami befolyásolta a falu alakulását XVIII.sz elején következett be a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc idején. 1705 júniusában Ócsán táborozott seregével és innen bocsátotta ki a Rákos mezejére tervezett országgyűlési meghívóit, amit végül Szécsényben tartottak meg. A szatmári béke megkötése után békés korszak köszöntött a falura.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvéd hadseregében 25 ócsai katona szolgált. Haynau a IV. hadtesttel átvonult Ócsán 1849-ben és halálra ítélte Halászi Károlyt alsónémedi református tanítóját, aki a függetlenségi harc egyik fontos alakjának számított. Sírja ma is megtalálható a falu temetőjében. A XIX. század második felében Ócsa mezővárosi fejlődésnek indul. Nagy problémát jelentett, hogy a XX. század elején lecsapolták a természetes vizeket, ami a táj kiszáradását okozta. A parasztság földkoncentrációjának folytatása miatt egyre többen szorultak gyári munkára ami az ingázok számának növekedéséhez vezetett.
A szovjetek 1944 nov.2-án foglalták el Ócsát.Megkezdődött a közigazgatás újjászervezése és a gazdaparasztság (kulákok) üldözése. Elvették földjeiket és az egész parasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették.
A rendszerváltás után lehetővé vált, hogy új gazdasági és tarsadalmi fejlődésnek induljon a térség.
Nevezetességek: Református Műemlék templom
Tájház- épületegyüttesek
Ágasház- tojáskiállítás, ásványgyűjtemény, szalmakiállítás,
népi ékszerek,gyöngyök
Pincesor
Madárvárta- Madárvárta Egyesület
ALSÓPAKONY
Alsópakony Ócsa közigazagatási területéhez tartozik. A várostól 6 kilóméterre fekszik,az M5-ös autópálya másik oldalán, távol a buszmegállóktól és a vasúttól. A terület közművesítetlen terület, ahol körülbelül 30 család él jelenleg az egykori grófi majorhoz tartozó sorházakban, amik régen cselédlakások voltak. A műút csak a telep elejéig húzodik utánna földút van. A legközelebbi bolt Ócsán van
