Ócsa 2011

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/magazin/nem-all-le-a-devizahitelezes-atyja.html

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/magazin/uresen-kong-a-lakaspiac-.html

ÓCSA VÁROS, ALSÓPAKONY

SZOCIÁLIS CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉSI PROGRAMOT ELŐKÉSZÍTŐ

BEÉPÍTÉSI TANULMÁNY

 A kormány szociális családiház építési program megvalósításáról döntött a bedőlt devizahitelesek megsegítésének egyik lehetőségeként. Ennek megvalósításához Budapest környezetében olyan területet keresett, amely állami tulajdonú és ahol az építési jogi feltételei- összhangban a területi és településrendezési tervek által meghatározott keretekkel - biztosíthatók.

A tervezett lakóterület a Budapesti Agglomerációban, Ócsa Város Közigazgatási területétől 12 km, a belvárostól 25 km távolságra az M5 Autópálya Ócsa-Üllő csomópontjánál, mely ócsai településrész  földrajzi neve Alsópakony.

Ócsa Város hatályos Településszerkezeti tervén az új lakóterület céljára felhasználható állami terület:

Ócsa közigazgatási területén rendelkezésre áll egy kb. 234 ha nagyságú állami tulajdonú terület az M5 autópálya mellett a város központi belterületéről mintegy 4km távolságra, amelyet a hatályos Településszerkezeti terv távlati gazdasági területként irányoz elő egy nagyobb tervezett gazdasági terület részeként.

 Meg kell jegyezni, hogy egy- két évtizede ez a terület tartalék lakó-, vegyes és gazdasági területként volt előreirányozva a hatályos tervekben, mivel felmerült az Állatorvosi Egyetem kitelepülésének szándéka, amit a közeli egyetemi létesítmények (pl. állatkorház) is indokoltak. Ez az elképzelés azonban az utóbbi években lekerült a napirendről, de a hatályos tervek az egész területet gazdasági területként továbbra is fenntartották arra számítva, hogy Budapest vonzáskörzetében autópálya kapcsolattal rendelkező állami területként egy – akár a kecskeméti Mercedes- gyárhoz hasonló nagyságrendű – beruházás helyszínévé is válhatna kiegészülve a környező magántulajdonú területekkel. Ócsa és környező települések számára ugyanis fontos lenne munkahelyteremtő beruházások megvalósulása.

A kormányhatározat alapján a kijelölt gazdasági terület állami tulajdonú részén lakóterület létesülne. A környező területek gazdasági besorolása azonban fenntartja a lehetőséget, hogy ehhez kapcsolódóan munkahelyek is létesüljenek.

Területi adottságok, korlátok:

Az M5 autópálya ócsai csomópontjától alig 300 m-re észak-keletre kezdődik a tervezési terület. A 4603. jelű Bugyi- Üllő összekötő úttól északra-nyugati irányban, a korábbi Alsópakony–major területével átellenben található. Jelenleg szép táji környezetben lévő hatalmas szántó, homokos, nem igazán jó minőségű termőtalajjal. A látóhatárt minden irányban erdős területek határolják. A terület északi részén egy homokos, gödrös, kisebb részben ligetes, nagyobb részben réti vegetációjú terület van, ahol egy rendezetlen árok is kanyarog és jelentős üregi nyül populáció él. Ez a rész a közeli HM gyakorlótér 1500 Nyugati irányban, Felsőpakony közigazgatási határ mellett egy hiányos mezővédő erdősáv határolja. Az autópálya irányában telepített akácerdő nyülik be a területbe és az autópálya mentén végig erdők határolják, így ennek zaja nem éri a területet. Az erdőt szegélyező sávban a korábbi homokbánya következtében néhol egyenetlen felszínű, bokros- gazos foltok is találhatók.

A 4603. jelű összekötő út jelentős forgalmú, az M0 autópályától keletre gyűrűsen fűzi fel a Budapesti Agglomeráció keleti településeit. Zajhatásával számolni kell. Az úti jogszabályok szerinti védőtávolsága 50 m. Az utat kísérő zöldsáv hiányos, részben pótolni, részben szélesíteni szükséges. A tervezett lakóterület megközelítéséhez egy, de legfeljebb két bekötés javasolt, de lehetőleg a meglévő bekötésekkel szemközt. Itt új csomópont kialakítása szükséges.

Ócsa közigazgatási területe gazdag táj- és természetvédelmi területekben, azonban a beépítésre kijelölt terület közelében nincsen védelem alatt álló terület. A következő oldali ábrák mutatják be a természet- és tájvédelem alatt területek és családiház- építési program számára kijelölt terület viszonyát.

Az első ábra az Ócsa tájvédelmi körzet és az országos védettségű ( ex-lege) területeket mutatja be.

A második Ócsa Önkormányzata által helyi védettség alá helyezett területeket ábrázolj valamint a település északi részsén a HM gyakorlóterületen kialakult természeti területet.

A két alsó ábra a Natura 2000 területeket, valamint az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területeket határolja le.

A tervezett településrész létesítésének koncepciója:

A koncepció elméleti megalapozásánál támaszkodtunk a Magyar Építész Kamarának a tervpályázat előkészítésében közreműködő szakértője, Ertsey Attila előzetes koncepcióvázlatára, valamint Ócsa főépítészével, Horváth Zoltánnal együtt megfogalmazott véleményünkre.

Ennek alapján a Szociális Családiház-építési Program keretében létrejövő új falu alapítása egy életformamodell felvázolásán alapuljon. Az új falu Ócsa köldökzsinórján lóg, de fokozatosan kiépülve bizonyos mértékig önállóan is működőképesnek kell lennie és meg kell teremtenie egy közösség, egy kisebb új társadalomi egység élhető és fenntartható kereteit.

A cél olyan alacsony fenntartási költségű lakóterület és lakóépületek létesítése, ahol lehetőség van az élelmiszerek nagy részsének helyben történő előállítására és amelyet támogat egy helyi iparfejlesztés is.

A mintafalu működőképességének feltételei:

Ócsa központjával való kapcsolat: meglévő közúti kapcsolaton kívül szükséges egy kerékpárút kiépítése a 4603. jelű összekötő út mellett Ócsa vasútállomás és Ócsa városközpont irányába. Ezen kívül meg kell megoldani a tömegközlekedési kapcsolatot is, amely egy helyi buszjárat üzemeltetését igényli iskolabusz funkcióval is.

 Az alapintézmény- ellátás helyben és Ócsa központi belterületén való biztosítása. Az 500 telkes kiépítéshez javasoljuk, hogy helyben egy 4 tantermes alsótagozatos általános iskola, egy 50 vagy 75 férőhelyes óvoda létesüljön. Ezen kívül egy kb. 600nm-es szupermarket, posta, körzeti orvosi rendelő és egy kb. 2000 nm méretű klub-könyvtár egészíthetné ki az ellátást. A felsőtagozatos álatlános iskolát és az egyéb, részben már középfokú ellátást az Ócsa központi belterületen meglévő intézmények szabad kapacitásával vagy bővítésével, hiány estén ( pl. bölcsőde) az itteni igényekre is méretezve javasolt biztosítani.

 Közcélú zöldfelületek, zöldfelületi intézmények: A Budapest Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló törvény 2011.09.1-én hatályba lépő módosítását is figyelembe véve, a tervezett lakóterület-növekmény legkevesebb 5%- ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ban a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. A teljes kiépítettségében 60-70 ha-ra becsült új lakóterület esetén 3,0-3,5 ha, amely közpark vagy közkert lehet. Célszerű, hogy egy része a tervezett faluközponthoz kapcsolódjon, más része ( pl. egy közhasználatú focipálya) a környező egyéb beépítésre nem szánt területeken is megvalósítható legyen.

Az alacsony fenntartási költségek eszközei:

A mintafalu lehetőséget ad korszerű, 2020-as épületenergetikai előírásokat megelőlegező, rendkívül alacsony  (közel nulla) energiaköltségű épületek és az energiaönállóságot megvalósító település megteremetésére. Ennek eszközeként vizsgálni javasolt a napkollektorok, a biomasszával működő egyedi kazánok és a mezőgazdasági hulládéból előállított biogáz-alapú kapcsolat energiatermelés helyi megvalósításának lehetőségét.

A fejlesztési területet el kell látni ivóvíz-hálózattal. AZ egyes vízhasználatát javasolt kiegészíteni az eső-vízhasznosítás és a szürkevíz-visszaforgatás eszközeivel, amelyek a takarékos vízhasználatot lehetővé teszik.

A szennyvízkezelés módjára jelenleg több lehetőség kínálkozik. A lehetséges és a környezetet nem terhelő változatok vizsgálatának és költségelemzésnél a fenntartási költségeket is súlyozottan kell figyelembe venni.

Az élelmiszerek helyben való előállatásának lehetőségei:

Az alacsony önfenntartási költségek az élelmiszerek egy részének helyben való előállítása lehetőségével teremthetők meg. A falusias lakóterület telkeinek mérete lehetőséget biztosít a kertművelésre és a kisállattartásra. ( A nagyállattartás lehetőségének biztosítása nem célszerű, mivel az ehhez szükséges takarmánytermesztéshez az idetelepülők nem rendelkeznek külterületi szántókkal.) Ehhez minimálisan 1000 nm-es lakótelekre lenne szükség. A gazdaságosan megvalósítható települési infrastruktúra kiépítése nem teszi lehetővé ennél lényegesen nagyobb telek kialakítását, azonban a beépített terület környezetében azok számára, akik nagyobb kertművelésű területet igényelnek, lehetőség biztosítható kisterületek bérlésére.

Településszerkezeti és beépítési prekoncepció

 A jelenlegi tervek szerint teljes kiépítésben 500 telkes lakóterület végleges beépítési koncepcióját egy országos ötletpályázat alapozza majd meg. Ugyanakkor már az I. ütemhez készült egy beépítési prekoncepció abból a célból, hogy a területigény, a közműellátás és az egyéb járulékos létesítmények elhelyezéséhez támpontot adjon.

A beépítési prekoncepció célja egy új falu kialakítása, amely a 4603. jelű összekötő úton kiépítendő csomópontról közelíthető meg és saját működőképes településszerkezet alkot. A javaslat egy központi intézményi- zöldterületi térséget körülvevő falusias lakóterületből áll, jellemzően 1000 nm-es lakótelkekkel, amely ütemezhetően megépíthető egységekből tevődik össze. A javasolt gyűjtőút a központi térséget öleli körül és az itt közlekedő buszjárat megállói a tervezett lakótelkekről gyalogos távolságra vannak. A lakóutcák minden irányból a központi térség felé adnak összeköttetést.

A javasolt településszerkezet magában hordozza annak lehetőségét, hogy a központi térséget körülvevő telkek –igény esetén- akár valamivel intenzívebb, sorházas, láncházas épületekkel is beépíthetők, míg a település peremén lévő telkek mérete az átlagosnál nagyobb, 1500-2000 nm-es is lehet.

A beépített területet egy bérelhető kiskertes sáv veszi körül. A lakóterület északi-nyugati irányban, Felsőpakony közgazdasági határáig igény esetén bővíthető is, további kb. 350 lakótelekkel. A tervezett központ ennek igényeit is képes ellátni megfelelő kapacitás kiépítése esetén.

Ócsa Város Településszerkezeti tervének módosítása:

 A tervezési megbízás Ócsa Város Településszerkezeti tervének módosítására és a tervezett beépítés I. ütemének szabályozási terve elkészítésére szól. A hatályos terv logikája alapján a jóváhagyott szabályozási terv szerint építési jogosultsággal rendelkező I. ütem területén meglévő falusias lakóterületként irányozza elő a tervmódosítás, míg a tervpályázat alapján továbbtervezésre előirányzott és lakóterület céljára felhasználható területeket tervezett falusas lakóterületként.

Az I. ütemű lakterület feltárásához kiépítendő új csomópontot is jelöli a terv és egy erdősávot irányoz elő az út 50nm-es védőterületén, amely útkísérő fásításként részben ma is megvan, de az út környezeti terhelése, elsősorban zajhatása csökkentésére a szélesítése szükséges. Meg kell jegyezni, hogy nem feltétlenül szükséges körforgalmú csomópont létesítése, de ez hatékony eszköze lehet a nagy forgalmú összekötő úton a sebességcsökkentésének.

A homokos, széleróziónak kitett terület miatt Felsőpakony közigazgatási határa mellett javasolt a meglévő mezővédő erdősáv kiegészítés, melyhez egy 30 m széles erdősávot irányoz elő a módosítás.

Az állami tulajdonú terület lakóterület céljára nem felhasználható északi részét beépítésre nem szánt különleges egyéb zöldterületként irányozta elő a terv azzal a céllal, hogy ez egyrészt elválasztja a tervezett lakóterületet a tervezett gazdasági területtől, másrészt alkalmas a szennyvízkezelés ma még nem eldöntött védőtávolságot nem igénylő technológiájának elhelyezésére is, amennyiben nem a városi szennyvíztisztítóba lesz elvezetve. Ugyanakkor ligetes rétként fenntartva egy része a lakóterület közösségi zöldterületének céljára is használható.

A beépítés I. ütemének szabályozási terve:

Fentiekkel összefüggésben az I ütem beépítése nyitott szerkezetű, hogy a további ütemek ehhez kapcsolódhassanak. A szándékoltan egyszerű, de nyitott szerkezet azt célozza, hogy sajátos jellegével ne kösse meg a pályázók fantáziáját, a folytatásnak számos lehetősége maradjon nyitott. A 4603. jelű összekötő úton egy csomópont létesítését javasoljuk a jelzett helyen, amely forgalmi szempontból megfelelő a teljes kiépítésre, de nem kizárt egy újabb bekötés sem megfelelő távolság esetén.

Az új településrész és központ belterület között kerékpárút létesül, a tömegközlekedés pedig egy helyi járat biztosítja majd a jelenleg itt megállóval rendelkező Volánbusz mellett.

Az I. ütemhez nem épül ki intézményellátás, ez Ócsa központi belterületén lesz biztosítva, de egy kisebb üzlet és egy játszótér elhelyezésére javaslatot tettünk.

A teljes kiépítéshez előirányzott településrész-központ helyének meghatározása a pályázat feladata, de a prekoncepció bemutatja az egyik lehetséges helyét.

Az I ütem környezetalakítási javaslatán a tervezett telkek 1000 nm-esek, 20x50 m vagy 25x40 m mérettel. A javasolt beépítési mód jellemzően előkertes, oldalhatáron álló. A lakóterület az oldalhatáron álló építési helyen belül nem feltétlenül kellene minden esetben az oldalhatáron elhelyezni, különösen saroktelkek esetén.

A javaslatunk egyelőre nem foglalkozik a kiegészítő funkciójú épületek – pl. állattartási épületek, tároló, műhely stb.

Elhelyezésével, de a javaslat továbbfejlesztése során mindenképpen foglakozni kéne vele és az építési előírásokban is rögzíteni szükséges, mivel a kis alapterületű lakóépületek mellett minden esetben szükséges lesz kiegészítő funkciójú épületekre, amelyet valószínűleg az ott lakó valósít meg. Az elhelyezhetőség szempontjából vagy tömegében nem szabályozott építési lehetőségek a mintafalu korai és visszafordíthatatlan szlömösődéshez vezethet.

2011.09.01 Bereményi Mária, Kertész Beáta Borbála URBANITAS Kft.

Yona Friedman Mobil Építészeti Manifesztumának Konklúziója, 1962

„Az új építészet 10 alapelve

1. A jövőben a városok a kikapcsolódás és a szórakozás, a közösségi élet, valamint a közérdekű tevékenységek szervezeti és döntéshozatali központjai lesznek. Az egyéb tevékenységek elvégzéséhez (munka, termelés) a gépesítés fokozódásának következtében egyre kevésbé lesz szükség nagyobb agglomerációra. Az élő munkaerő elveszti mai jelentőségét, a „dolgozó ember" funkciója megváltozik „néző" és „ügyfél" lesz.
2. Ezt az újfajta közösséget a városrendezéssel foglalkozó szakemberek döntései nem befolyásolják. A különböző negyedek társadalmi eloszlása magától alakul ki. Ahhoz, hogy a lakók tetszőlegesen, a társadalmi igényeik függvényében megválaszthassák, hogy mely részen szeretnének élni, elegendő nagyjából 10%-kal túltervezni a lakóterek számát.
3. A nagyvárosokban az ipari negyedek helyett mezőgazdasági művelésre alkalmas területekre van szükség. A gazdaréteget be kell vonni a városi közösségbe.
4. A városokban be kell vezetni a hőszabályozást. A városok hőszabályozása sokkal szabadabbá és hatékonyabbá teszi a térkihasználást: a közösségi élet kiköltözhet az utcára.
5. A város külalakját meghatározó építményeknek lépést kell tartaniuk a modern technológiákkal (manapság képesek vagyunk pl. már több kilométer hosszú hidakat építeni.)
6. A „semmiből teremtett városok" általában nem biztosítanak élhető környezetet. A nagyvárosok az esetek többségében az egykori kisvárosokból nőnek ki: az újfajta városszerkezet csakis már létező városok fejlesztésével képzelhető el.
7. A városrendezés háromdimenziós kiterjesztése (térbeli városrendezés) nemcsak a negyedek egymás mellé, de egymás fölé helyezését is lehetővé teszik.
8. A várost olyan vázszerkezetek felépítésével kell tovább formálni, amelyek rácsozata tetszőlegesen kitölthető. Az egységek a vázszerkezeten belüli elrendezése a lakosok döntésein múlik.
9. Senki sem tudná megmondani, mekkora egy-egy város optimális befogadóképessége. A tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy a 3 milliós lélekszám alatti városok akaratlanul belesüppednek a provinciális életbe, az ennél nagyobbak pedig átláthatatlanok. Mindezek alapján úgy tűnik, az ideális megoldás lélektani határa 3 millió fő.
10. Ha a továbbiakban azzal számolnak, hogy a népesség a városok irányába vándorol, talán nem túlzás kijelenteni, hogy a közeljövőben az emberiség 80-85%-a városokban fog élni (szemben a jelenlegi 50%-os aránnyal). Vagyis a mind társadalmi (kikapcsolódási lehetőségek) mint technikai (hőszabályozás, közlekedés) szempontból jelentős előnyökkel járó nagyvárosi agglomeráció fokozatosan ki fogja szorítani a más típusú agglomerációkat. És talán akkor sem megyünk túl messzire, ha azt állítjuk, hogy nemsokára egész Franciaország lakossága hozzávetőlegesen 10-12, Európáé 100-120, Kínáé 200, a világé pedig hozzávetőlegesen 1000 hárommilliós nagyságrendű város köré csoportosul."

LUDWIG MÚZEUM kiállítása Yona Friedman építésszel.

A város elődje Dunapentele  már a neolitikumtól lakott település volt, de soha nem volt jelentős település egészen az 1950es évekig amikor az első öt éves tervben megjelent a magyar ipar fejlesztésének szándéka.

Az eredeti helyszín Mohács lett volna. 1949 tavaszán rohamléptekkel el is kezdődtek a tervezések és a földmunkák.Mivel 6 millió köbmétert földet kellet volna elhordani 6 hónap alatt gyakorlatilag kézi erővel (számítások szerint 8000 kubikosra lett volna szükség). A hidegháborús pánik és a rengeteg munka is gyors döntés kívánt, emiatt 1949 őszén földmérők jelentek meg a Budapesttől 60 kilométerre lévő 3949 lakosú Dunapentele határában. A mérések nyilvánvalóvá tették a terület alkalmasságát és 1949. december 28-án megszületett a döntés a dunai vasművek megépítésére.Az építkezés 1950 május 2-án el is kezdődött.

1951  januárjában kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Dunapentelét várossá kellene nyilvánítani. Voltak olyan vélemények is amelyek azt pártolták, hogy a falu maradjon meg külön közigazgatási egységként. Végül 1951. április 29-én ideiglenesen várossá nyilvánították. Ezután a városi tanács alakult meg 92 fővel és megjelentek a szakigazgatási szervek.

1951 közepén szükségessé vált a szolgáltató ipar kiépítése mivel egyre több lakást adtak át és az emberek szerettek volna a városban élni is nem csak dolgozni. Tavasszal megjelentek az első éttermek amelyek lakásokban és ideiglenes épületekben kaptak helyet, a nyár végén pedig a Sztálin úton nyílt meg több üzlet.

Gerő Ernő Rákosi mátyáshoz írt levelében javasolta Dunapentele Sztálinról való elnevezését mivel a dunai vasmű az ötéves terv legjelentősebb eredménye volt. 1951 november 7-én ünnepség keretében nevezték át a várost.

1950 tavaszától 1951 őszéig több mint ezer lakás épült. Megkezdődött a kokszoló, az ércelőkészítő, a kohómű, az acélmű, az erőmű, a tűzállóanyaggyár építése. Kirajzolódtak az új kikötő körvonalai, partfal-kialakítási munkák kezdődtek, a város és a vasmű vízellátása is megalapozódott. Elkészült a telefonközpont, kenyérgyár, iskola, óvoda, bölcsőde épült. Ez alatt az idő alatt 49 kilométer út, 29 kilométer vasút, több mint 14 kilométer csatornahálózat készült el. Az építkezések arányaira jellemző, hogy a földmunkák során 2 millió 670 ezer köbméter földet mozgattak meg.1950-ben a beruházások elérték a 400 millió, 1951-ben a 600 millió, 1952-ben az 1,2 milliárd és 1953 őszéig az 1,4 milliárd forintot.

ÓCSA

Elhelyezkedés

  A város a Duna-Tisza közén fekszik az un. turjánok határán. Ócsa Budapesttől 27 kilóméternyire délre helyezkedik el. A város az M5-ös autópályá-ról, valamint közúton az 5-ös számú főút felöl közelíthető meg. Vasúton, a Budapestet Kecskeméttel összekötő vonal segítségével érkezhet a városba.

Történelem

   A Kárpát-medencét beleértve Ócsa vidékét is a honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg. A középkor elején megtelepülő magyarság mellett szláv és betelepített német elemek is kimutathatók.

  A Pest-Kecskemét-Szeged út mentén egy francia eredetű premontrei szerzetesrend filiát alapított a település határán, melyet már 1234-ben is említett írásos forrás. Az ócsai premontrei monostor eredetileg királyi birtokon királyi utasításra jött létre.A középkorban Érden és környékén voltak birtokai az apátságnak, de a XV. sz. vége felé a monostor kezdett elnéptelenedni és ekkor jelent meg előszőr világi nemesi birtokos. Mátyás király 1475-ben át is adta a prépostságot a pálos rendnek. Az emberek gabonatermesztéssel, halászattal, pákászattal és valószínűleg már ekkor szőlő termesztéssel is foglalkoztak. Az öreghegyi lösz alá vájt pincesor XVII. századi eredetű.

  A török uralom alatt Ócsa a Budai szandzsák egységéhez tartozott és az összeírások szerint népes falunak számított. A 15 éves háború alatt (1593-1606) szinte teljesen elnéptelenedett, majd  1621-ben részben az eredeti lakosokkal újjátelepült. 1681-ben ismét fölégetik és 1690-1691-ben újra benépesedik.

A legközelebbi fontosabb esemény ami befolyásolta a falu alakulását XVIII.sz elején következett be a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc idején. 1705 júniusában Ócsán táborozott seregével és innen bocsátotta ki a Rákos mezejére tervezett országgyűlési meghívóit, amit végül Szécsényben tartottak meg. A szatmári béke megkötése után békés korszak köszöntött a falura.

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvéd hadseregében 25 ócsai katona szolgált. Haynau a IV. hadtesttel átvonult Ócsán 1849-ben és halálra ítélte Halászi Károlyt alsónémedi református tanítóját, aki a függetlenségi harc egyik fontos alakjának számított. Sírja ma is megtalálható a falu temetőjében. A XIX. század második felében Ócsa mezővárosi fejlődésnek indul. Nagy problémát jelentett, hogy a XX. század elején lecsapolták a természetes vizeket, ami a táj kiszáradását okozta. A parasztság földkoncentrációjának folytatása miatt egyre többen szorultak gyári munkára ami az ingázok számának növekedéséhez vezetett.

  A szovjetek 1944 nov.2-án foglalták el Ócsát.Megkezdődött a közigazgatás újjászervezése és a gazdaparasztság (kulákok) üldözése. Elvették földjeiket és az egész parasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették.

   A rendszerváltás után lehetővé vált, hogy új gazdasági és tarsadalmi fejlődésnek induljon a térség.

Nevezetességek:  Református Műemlék templom

                          Tájház- épületegyüttesek

                          Ágasház- tojáskiállítás, ásványgyűjtemény, szalmakiállítás,

                                       népi ékszerek,gyöngyök

                          Pincesor

                          Madárvárta- Madárvárta Egyesület

ALSÓPAKONY

  Alsópakony Ócsa közigazagatási területéhez tartozik. A várostól 6 kilóméterre fekszik,az M5-ös autópálya másik oldalán, távol a buszmegállóktól és a vasúttól. A terület közművesítetlen terület, ahol körülbelül 30 család él jelenleg az egykori grófi majorhoz tartozó sorházakban, amik régen cselédlakások voltak. A műút csak a telep elejéig húzodik utánna földút van. A legközelebbi bolt Ócsán van

Szeptember  15.én csütörtökön lakossági fórumot tartottak az ócsai kultúrhátban Szabó Péter helyettes államtitkár, Bukodi Károly polgármester és Horváth Zoltán főépítész részvételével. Számos ócsai és alsópakonyi lakos  jelent meg és igen nagy érdeklődést mutattak a téma iránt. Az idő szűkössége miatt csak írásban előre feltett kérdésekre válaszoltak volna a jelenlévők, de végül lehetőséget adtak ezen kívüliekre is.

A fórumot Szabó Péter előadása nyitotta meg, melyben bemutatta mit és hogyan szeretnének megvalósítani. Terveik szerint először az eszközkezelő átveszi az adósok ingatlanjait majd azokat bérbeadja. Mivel az állam tulajdonában nincs elég lakás ezért valószínűleg építeni kell.

Kezdetben 80 lakás épülne minta jelleggel, és törekednének az önfentartásra és az életmódváltozásra. A szociális lakótelepen jelen lennének olyan szakemberek aki mentorálnák az ide költöző családokat, akik ezáltal új esélyt láthatnak a programban.

A helyszín kiválasztásáról elmondta több település is jelentkezett a program ban való részvételre. Végül azért esett pont erre a területre a választás mivel állami tulajdonban van(jelenleg a Szent István Egyetem használja) és már korábban beépítési területként jelölték ki a budai oldal aglomerációjánal ellensúllyozására.

A lakosok is nyernek ezen a beruházáson mivel bicikliút és iskolabővítés is szerepel a tervekben. Különösen jól járnak az alsópakonyiak mivel jelentős infrastruktúrális fejlesztésel csatorna és egy gerincvezeték jut el hozzájuk.

A Belügyminisztérium és a Magyar Építész Kamara által kiírt pályázatra beérkezett műveket a kiállítják a nyílvánosság számára.

Ezután a kérdések következtek. Először Bukodi Károly válaszolt a városra önerő lévén jelentkező terhet firtató kérdésre. Elmondta, hogy a város számára nem jelentős a kiadás viszont így olyan beruházásokra ad támogatást az állam amelyek enélkül nem jöhetnéne létre. Horváth Zoltán főépítész kérdésre válaszolva hangsúlyozta: komoly infrastruktúrafejlesztés történik, és önálló településrészt hoznak létre.

A fórumon általános volt a bizonytalanság mivel a felszólalók több kérdésre egyszerűen nem tudtak válaszolni.

3. NAP

1. pont

4. NAP

5. NAP

Ezen jövőbeli városok, legyenek földön, vízben vagy levegőben, nem szolgálnak más célt, mint a hatalom és a pénz szimbólumát.

1. NAP

(Az indulás - Ócsa elhelyezése, első kérdések felvetése)

1. csoport - Ócsa elhelyezkedése

2. NAP

(Az újonnan építendő településről és településszerkezetről, valamint magáról az egyéni lakóközösségekről)

 Albertkázmérpuszta egyutcás falu az osztrák határ mellett. Terüllete királyi birtok volt, 1766-ban Mária Terézia nászajándékként adta lányányak, Mária Krisztinának és férjének, Albert Kázmér hercegnek. A herceg a XIX. század elején mintagazdaságot létesített itt, a munkaerőhiány miatt 40 német családot telepített le, a saját költségén épített házakba, földet adott nekik, ők a termés felével adóztak. A földek művelése meghatározott vetésforgóban történt. A településen iskola és fogadó is létesült. A XIX. század második felében korszerű technológiával felszerelt lakatos és kovácsműhelyek létesültek, 1897.-ben emeltek templomot, 1904.-ben központi gépjavító és szerőműhelyt létesítettek, és áramot is termeltek a megyei hálózat számára.

Az orosz megszállás megszűntével javulni kezdett a település helyzete, jelenleg 20 álandó lakos él Albertkázmérpusztán, viszont sok hétvégi ház is van, osztrákok előszeretettel vásárolnak telket. A régi házak egy résztét felújítják, mások helyett újakat építenek. A legtöbb telektulajdonos elsősorban hétvégén látogat ide.

A magáncsőd intézménye szinte megegyezik a céges csődével. Lényege, hogy senki ne veszítse el otthonát. Ez a hitelkezelési módszer sikeresen működik az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában.

 Az eljárás menete a következő. Amikor már nincs más lehetőség akkor a bíróság tárgyalásra szólítja fel a bankot és az adóst tárgyalásra. A felek megpróbálnak megegyezni a hitel átütemezéséről esetlegesen a kamatának elengedéséről.

Ha nem jutnak egyesség akkor a bíróság dönt arról, hogy mennyit kell az adósságból visszafizetni. Emellett feltételeket is szabhat mint például az alkohol elvonó, közmunka vagy az adósság kezelőkkel való együttműködés. Csak akkor mentesül kedvezményesen az adósság alól ha ezeket teljesíti. Mivel az összeg töredéke is lehet az eredeti összegnek ezért a bankok törekednek az egyességre, így annak aránya  a fent említett országokban 80%. Az állam a hitelt nem, viszont a tanácsadást és a közmunkát fizeti.

Magyaroszágon Szabó Máté az állampgári jogok országgyűlési biztosa javasolta idén tavasszal, mivel kialakult egy olyan réteg akik ugyan jelentősen el vannak adósodva, viszont rendelkeznek munkaviszonnyal ezáltal jövedelemmel. Számukra két fajta laehetőség is nyílna. Az első a további hitelek felvételének tiltás amásik pedig az adós önkorlátozása lenne. A folyamat első lépése egy vagyongondnok kirendelése, aki felmérést készít az adós ingóságairól esetleges luxuscikkeiről. Valószínűleg az utódok ingóságai megmaradhatnak. Emellett kötelező adósságkezelő tanfolyamoko és továbképzéseken kell résztvenni az érintetteknek

Hazánkban 576 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú jelzáloghitellel, és 1 millió 800 ezer főt, tehát minden ötödik magyar embert érint a lakáshitelezés. 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van. Ebbe még nem tartoznak bele a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezők, ha ezeket is nézzük, a probléma kétszer ekkora méretű.

A lakáshitelesek több mint kétharmada nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család)- ők fele arányban devizahitelesek.

Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel a hitelesek között, ők is fele arányban devizahitelesek.

A jelzáloggal terhelt ingatlanok átlagosan 85 négyzetméteresek - a hitelfelvevők kétharmada 50 és 100 négyzetméter közötti lakásban lakik.

2003 óta száznegyvenszeresére nőtt a devizahitelesek száma. Korlátozták, majd megszüntették az adókedvezményt, csökkentették a kamattámogatást, nagyjából eltörölték a lakáshitelezési kedvezményeket.

2003-ban még csak 20 milliárd forint értékű deviza lakáshitele volt a magyar lakosságnak, mára ez 2800 milliárd lett!

megvalósult példák:

1. Bangladesh- Home made houses -http://www.basehabitat.org/projekte/homemade

Anna Heringer vezetésével

2. Quinta Monroy- Chile- http://www.elementalchile.cl/viviendas/quinta-monroy/quinta-monroy/# vagy http://blog.openstructures.net/pages/emerging-open-systems

díj:

3. World Habita Award - http://www.worldhabitatawards.org/about/?lang=00

hallgatói tervpályázat:

4. Ghana

http://www.archdaily.com/67279/winners-of-open-source-housing-competition/

konferencia:

5. Városkutatás- http://www.mri.hu/kezdo_magyar.htm

hazai szervezet:

 6. Habitat for Humanity- http://www.habitat.hu/

 7.a low impact woodland home- http://www.simondale.net/house/index.htm

8. eco home village: Lammas

http://www.lammas.org.uk/

Helyzet leírása:

• kialakult probléma vázolása Judit
• konfliktus (Évi)
• álláspontok (Évi)

1. interjúk, Dalma Juci
2. fórumok, lakossági fórum Balázs
3. külsős vélemények

• rövid javaslattétel

Hitel problémája

• hitelek,adósságok Szilvi
• mi az a deviza Szilvi Juci
• hány embert érint, kik ezek, körülményeik, eredmények Szilvi
• magáncsőd Balázs

Telepített falvak, telepek

• kertvárosi példa:

1. Wekerkle telep Dalma

• Iparvárosok

1. Dunaújváros, Tiszaújváros, Balázs

• mezőgazdasági falu

1. Albertkázmérpuszta, Répáspuszta Évi

• külföldi példák

Önellátás lehetősége

• ökofalu itthon és külföldön Matyi

1. Galgahévíz, Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Somogyvámos, Gömörszőlős, Szanticska, Bakonyszombathely, Bokorliget, Kishantos, Máriahalom

• autonóm ház-település Nóra
• energia lábnyom Dalma

Hely ismertetése

• Ócsa:

1. elhelyezkedés, történelem, lakosság, kialakult közösség,Évi
2. Alsópakony Évi
3. talajelemzés Máté

Felmerülő kérdések, esetleges válaszok

• identitás Dalma Juci NóraÉviMáté MatyiBalázsSzilviJudit

1. itthoni példák
2. külföldi példák 
3. javaslatok 

• mentorálás

Javaslattétel, saját meglátás, vélemény

A tervezett ócsai lakópark egy a Szent István Egyetem által keztelt állami tulajdonú területen épül meg. A telepvezetőtől megtudtuk, hogy a sajtóból értesültek a beruházásról. Némedi István elmondta, hogy a 227 hektáros területen lucernát, zabot, energiafüvet termesztenek a SZIE állatállományának fenntartására. A telep magában foglal 15 hektár nem művelt területet: nádast, gyepet és egy homokbányát. A lakópark tehát egy szántóföld felparcellázásával valósul meg.